Dr. Ilkei Csaba: Göncz Árpád titkai
Összehasonlító elemzést közölt az INDEX augusztus 6-án a négy köztársasági elnökről (Göncz, Mádl, Sólyom, Schmitt), életútjuk, szakmai és politikai pályájuk alapján megállapítva az írás címében: "Csak Schmitt volt lojális a Kádár-rezsimhez." Eddig rendben, nekem is azt mondta Horn Gyula 2004. január 21-én a Budapest TV-ben: "A Palival mi mindig szót értettünk."
Aztán szó esik arról, hogy Sólyom, Mádl és Schmitt is részben német nemzetiségű családból származtak, Schmitt családja a németországi Ettlingenből érkezett Magyarországra, Sólyom már ötévesen tudott gót betűkkel írni, Mádl csak a háború után, az elemi iskolát elvégezve került vissza a Veszprém megyei Bánd német nemzetiségi közösségébe.
A Göncz család viszont csáktornyai, Göncz anyja erdélyi származású volt.
Az elemzés Göncz Árpáddal kapcsolatban ezt közli:
"Göncz Árpád a háború után, 1946-ban házasodott meg, felesége a családjával 1945-ben Sopronból mehetett volna nyugatra, de miatta maradt itthon, mert Göncz mindig azt mondta: ' ő az országot se jobbra, se balra, ő ide született, ő itt marad."
Az idézet Göncz Árpádnétól, a Kézenfogva Alapítvány vezetőjétől hangzott el egy 2003-as rádió műsorban. ( 2003. április 28, Kossuth Rádió, "Névjegy", szerkesztő-riporter: Ferenczi Ágnes, felelős szerkesztő: Kondor Katalin.) A tágabb szövegkörnyezet a könnyebben érthetőség kedvéért:
Műsorvezető: - Annyian disszidáltak, ezt lehet, hogy meg kell magyarázni megint, tehát elhagyták az országot, 200 ezer ember, köztük olyanok, akik tevőlegesen részt vettek a forradalomban, nem biztos, hogy fegyverrel, hanem csak szóval, vagy tollal, mint például Göncz Árpád. Soha sem jutott eszetekbe? Hiszen még 44, vagy 45-ben is el lehetett volna hagyni...
Göncz Árpádné: - Igen, ez azért nem volt kérdés, mert annak idején már 44-ben, mikor háború volt, akkor mi éppen nem voltunk Pesten, úgyhogy nem voltunk együtt, de ezt Árpád akkor már tisztázta, hogy ő az országot se jobbra, se balra, ő ide született, ő itt marad. Ezt én egy az egyben átvettem, úgyhogy a családomban sem merült föl, hogy mi már akkor 45-ben , tudod hát akkor is volt egy óriási kimenekülési hullám, mert a Pénzügyminisztériumot közben 44 nyarán kitelepítették, és mi Sopronban szabadultunk föl, na ott volt az hogy ugye a minisztériumi tisztviselők nagy része ment tovább nyugatra, és akkor mindenkitől megkérdezték, hogy megy vagy marad. Akkor apám azt mondta, hogy ugye én vagyok a családban a jövő, akkor ezt én döntsem el. Nekem bezengett amit az Árpád eddig már x-szer elmondott, hogy ő innét se jobbra, se balra, akkor maradunk. Maradtunk!"
A fentiekből tehát nyilvánvaló, hogy Göncz Árpádné 2003-ban, az INDEX 2010-ben nem tud arról a tényről, hogy Göncz Árpád - idézett kijelentései ellenére - 1947 szeptemberében tiltott határátlépést kísérelt meg Ausztria felé. Erről abban a jegyzőkönyvben vall, melyet a Bibó István és társai elleni rendőrségi vizsgálat során vettek fel 1957. május 27-én a BM. ORFK II. Politikai Nyomozó Főosztályának VIII. Vizsgálati Osztályán.
A 4 oldalas jegyzőkönyv minden oldalát külön-külön, majd végül az egészet aláírta Göncz Árpád, a hatóság részéről Csiki István r. őrnagy kihallgató főtiszt szignálta. A jegyzőkönyv megtalálható és olvasható az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. (ÁBTL 3.1.9. V-150.003/2-c)
A kihallgatás elején Göncz Árpád ismerteti életrajzát. A 2. oldal tanúsága szerint a kihallgató tiszt közbevág. Innen szó szerint ismertetjük a tárgyi részre vonatkozó kérdéseket és feleleteket.
" Kérdés: - Büntetve volt? Valamilyen bűncselekménnyel kapcsolatban volt-e eljárás Ön ellen?
Felelet: - Büntetve nem voltam. Előzetes letartóztatásban voltam 1947 júliustól 1947. szeptember közepéig. Gyanúsított voltam, hogy a Nagy Ferenc féle összeesküvésben részt vettem -e, illetve annak feltételezése folytán voltam letartóztatva, hogy az Erdélyből Budapesten járt csoporttal, személyekkel az FKP országos központban tárgyaltam és az erdélyi csoport tevékenysége kapcsolódik-e a Nagy Ferenc féle összeesküvéshez. Ügyem a Bíróság elé nem került, még a vizsgálók engedtek szabadon.
Kérdés: - Volt - e még valamilyen ügyben eljárás ön ellen?
Felelet: - Nem indítottak semmilyen ügyben eljárást ellenem.
Kérdés: - Tegyen őszinte vallomást arról, hogy mikor milyen ügyben volt letartóztatva. Adataink vannak arra, hogy Ön már 1947-ben miután a Kat.Pol.-ról kikerült, volt letartóztatásban
Felelet: - 1947 szeptember elején a Kat. Pol.-ról történt szabadulás után kb. két hétre tiltott határátlépést kíséreltem meg Ausztria felé. Először Sopron mellett próbáltam átmenni a határon, ez nem sikerült, majd Szentgotthárdra mentem. Szentgotthárdon egy vendéglőben a pincért kértem meg arra, hogy hozzon össze valakivel, aki elvisz a határon. Az a kérésemnek eleget tett, hogy elvisz a magyar-osztrák határhoz. Este el is indultunk Ausztria felé, azonban egy határ menti falu szélén a határőrség járőre elfogott. Ezt követően beszállítottak Szentgotthárdra, majd másnap reggel Szombathelyre. Kb. egy nap eltelte után, egy kihallgatás után felszállítottak Budapestre a Csengeri utcába. A Csengeri utcában ismét kihallgattak, majd kb. három nap múlva átszállítottak a kat.pol.-ra. A kat.pol.-on kb. egy hétig tartottak fogva, majd szabadlábra helyeztek. Erre a tevékenységemre, - tiltott határátlépés kísérletére - a hatóságok később sem tértek vissza.
Kérdés: - Akart-e magával vinni külföldre aranyat, vagy valutát?
Felelet: - Nem. Nem akartam.
Kérdés: - Válaszát nem fogadom el. Adataink vannak arra, hogy Ön valutát is akart kivinni az országból. Felszólítom, tegyen őszinte vallomást erre.
A folytatás a nyomtatott lapszámban olvasható.....
RENDELJE MEG A LELEPLEZŐT AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEN, A LEGÚJABB SZÁMTÓL AZ ELSŐ PÉLDÁNYOKIG:
SZLIMÁK HAJNALKA TEL: +36 20 221 95 77
Legfrissebb számok Ára: 1490 Ft
2009 számok és a régebbiek AKCIÓS ÁRON,
990 Ft-ért csak internetes rendelés esetén.
+ 36 20 221 9577