LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - A LEGJOBB ARCHÍV CIKKEK 2010 ÉVFOLYAMAI

BOTRÁNYOS VALÓSÁGOK! A DÖBBENET, A KIJÓZANODÁS ÉS A REMÉNY LAPJA. A JÖVŐ TÖRTÉNELME. A NEMZETI HÍRHÁLÓ ÉS A MAGYAROK SZÖVETSÉGE PARTNERE.

Dr. Prof. Bokor Imre összeállítása

 

bokor_imre_sajat_kep-4.jpg

A SZOVJETUNIÓ SOHA LE NEM MOSHATÓ SZÉGYENFOLTJA

AZ '56-OS MAGYAR FORRADALOM ELTIPRÁSA (JELCIN)

 

(LENINTŐL, SZTÁLINTÓL HRUSCSOVIG, 1917 OKTÓBERÉTőL 1956 OKTÓBER/NOVEMBERIG)

 

A Magyarország elleni '56-os szovjet katonai intervenció iskolapéldája volt annak, hogy a szovjetek megalakulásuk pillanatától kezdve – az orosz birodalom jogutódjaként – folytatták a cárok permanens hódító politikáját, a környező államok bekebelezését, terrorizálását és/vagy következetes eloroszosítását.

Ezt a politikát folytatta Lenin, majd Sztálin, és cároktól „örökölt” felségterületüket több százezer négyzetkilométerrel gyarapították a finnektől, a mongoloktól, a románoktól a lengyelektől, a japánoktól és a magyaroktól elcsatolt, ősi orosz tulajdonnak nyilvánított területekkel.

Amikor 1917 októberében a világ első szocialista államszövetségének titulált szovjet képződmény létrejött, a cári elnyomástól szabadult népek többsége „készpénznek” vette Leninnek a népek önrendelkezési jogáról szóló dekrétumát.

A finn kormány élt a lehetőséggel és 1917. december 6-án közétette a függetlenségi nyilatkozatát, amelyet a szovjetek is elismertek.

Lenin viszont nem gondolta komolyan nyilatkozatának tartalmát, és már 1918 januárjában a Finnországban lévő szovjet 42. hadtest (!) csatlakozott a kormányellenes erők harctevékenységéhez, de a Mannerheim tábornok vezette finn csapatok „kisöpörték” az országból a szovjeteket és kollaboránsaikat.

Ezzel a hadüzenet nélküli háborúval indult az új szovjet állam történelme, és hasonló módon léptek fel a grúzok, ukránok, kazahok, csecsenek, ingusok, örmények, azeriak, tatárok, üzbégek és mongolok ellen is, akik megtapasztalhatták, hogy a „kegyetlen cár atyuska” alapszervi titkárságig sem vitte volna a bolsevik pártban.

Lenintől tanulva Sztálin is hadüzenet nélkül indította csapatait a lengyelek, a finnek és a japánok ellen, és az sem „zavarta”, hogy barátsági és meg nem támadási szerződés volt Japán és a Szovjetunió között, valamint az atombombák ledobását követően – a feltétel nélküli fegyverletételre vonatkozó császári dekrétum kiadása – teljes mértékben dezorganizálta a japán haderőt.

A koreai háború hadüzenet nélküli kirobbantásában is Sztálin volt a „szürke eminenciás”, elévülhetetlen „érdemei” voltak Észak-Korea haditechnikai eszközökkel, jól képzett pilótákkal, lokátor- és lövegkezelőkkel, valamint tanácsadók tömegével való megsegítésében, de kudarcba fulladt az érdekszférájába tartozó szocialista tábor területének bővítése.

Sztaálin halálát követően Hruscsov nyilatkozataiból és intézkedéseinek sokaságából kitûnt, hogy közeli és távlati stratégiai tervei semmiben sem különböznek elődjei terveitől: a világ proletárjainak egyesítésétől, illetve/valamint az imperializmus likvidálásától.

Hruscsov eleinte a Közel-Keletet és Dél-Afrikát vette célba, de sovány eredményeket ért el, miközben a sztálinizmus „kritizálásának” köszönhetően „mozgolódás” vette kezdetét egyes tagköztársaságokban, az NDK-ban (1953, berlini felkelés) és Lengyelországban. Ezért Európában akarta megszilárdítani a hatalmát, és elérkezettnek látta az időt, hogy Nyugat-Európa felé terjeszkedjen, mert úgy gondolta, hogy a szuezi válság eltereli a nyugatiak figyelmét katonai készülődéséről.

A szovjet kormány és harcedzett mundéros stratégái, Zsukovval az élükön, bíztak abban, hogy az adott helyzetben (óvatosan és sokrétûen álcázva) meg lehet kezdeni csapataik nyugati irányba történő átcsoportosítását, majd pedig egy kedvező pillanatban (a váratlansági tényezőt kihasználva) érvényesíteni lehet a nyugati államok szárazföldi erőihez viszonyított – nyomasztó nagyságrendû – erőfölényüket (élőerőben, harckocsikban, páncélozott szállító-jármûvekben és tüzérségi eszközökben).

Ezzel a „megközelítési” taktikával néhány évvel később újra találkozik a világ, a Karib-tengeri krízis kirobbanása során (1962. október 22-én), amikor a Kubába („lopva”) átszállított „föld-föld” típusú rakétakomplexumok és szovjet katonák jelenlétére fény derült.

1956 őszére mintegy 110-120 szovjet hadosztály állt ugrásra készen, hogy Európában vagy (esetleg) a Közel-Keleten akcióba lendüljön. Az európai főhadszíntérnek számító ún. Északi Hadsereg Csoportnál (Lengyelország–NSZK–Benelux államok irányában) 80-90 hadosztály, a Déli Hadsereg Csoportnál (Ausztria–Olaszország + Ausztria–Franciaország) pedig 30-40 hadosztály állt menetre és bevetésre készen, a seregtestek első és (részben) a második lépcsőiben.

Egy Európában lezajló VSZ–NATO összecsapásnál ezek az erők kiegészültek volna a lengyel, NDK, csehszlovák, magyar, bolgár és román haderők kijelölt csapataival.

Ebben az időszakban a Magyar Néphadsereg létszáma 200 ezer fő körül mozgott, és gyatra felszerelése ellenére jelentős erővel, valamint több tízezer hősi halottal járult volna hozzá a szovjetek kalandjához.

A szovjet haderő békelétszáma megközelítette az 5 milliót, de emellett kb. 25 millió (!) kiképzett tartalékossal is számolhattak.

A csapatmozgások álcázására „kapóra jött” a magyarországi forradalmi helyzet kialakulása, valamint Gerő Ernő segítségnyújtás iránti kérelme a Magyarországon állomásozó különleges hadtest parancsnokához, Lascsenko Pjotr Nyikolajevics vezérezredeshez (emlékezzünk: a finneknél diszlokált szovjet hadtestre), hogy küldjön csapatokat Budapestre az egyes fegyveres gócok felszámolására és a közrend helyreállítására.

boris_jelcin.jpg

Hiteles dokumentumokkal igazolható, hogy a szovjet kormány intézkedésére már 1956. október 23-án 19.45-kor (!), a Kárpáti Katonai Körzet parancsnoka (P. I. Batov hadseregtábornok) egy lövész és egy gárdahadosztály részére harci riadót rendelt el, és megparancsolta, hogy Csap–Beregszász–Nagyszőlős térségében lépjék át a szovjet-magyar államhatárt, és vonuljanak a Hatvan–Jászberény, Szolnok–Abony körzetben kijelölt gyülekezési körletükbe! Ebben az időben a Magyar Rádió stúdiójánál még egyetlenegy lövés sem dördült el! .................

A teljes cikk a Leleplező - 2010/4 - számában olvasható, vagy megrendelhető az alábbi elérhetőségeken.) 

A LELEPLEZŐ KÖNYVÚJSÁGOT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL, VAGY RENDELJE MEG AZ ALÁBBI ERLÉRHETŐSÉGEN, A LEGÚJABB SZÁMTÓL AZ ELSŐ PÉLDÁNYOKIG:

SZLIMÁK HAJNALKA TEL: +36 20 221 95 77

Mail: hajnalka.szlimak@gmail.com

Ára: 1490 Ft + POSTAKÖLTSÉG

2009 számok és a régebbiek AKCIÓS ÁRON,

1050 Ft-ért + POSTAKÖLTSÉG,  csak internetes rendelés esetén.

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 15
Tegnapi: 21
Heti: 15
Havi: 716
Össz.: 126 226

Látogatottság növelés
Oldal: A SZOVJETUNIÓ SOHA LE NEM MOSHATÓ SZÉGYENFOLTJA -Dr. Prof Bokor Imre
LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - A LEGJOBB ARCHÍV CIKKEK 2010 ÉVFOLYAMAI - © 2008 - 2024 - borbortokosklub.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »