Csak a haraszt zörög, hogy a Dobrev-klán milliárdokat mentett ki Indonéziába. Sok a tévhit, a bizonyíték kevés, miért nincs vizsgálat?
A négymilliárd dollár túlzás, a 100 millió dollár, s a 300 millió euró is csak lufi?
Nem vádolom azzal Gyurcsány Ferencet és nejét, Dobrev Klárát, hogy kisíboltak négymilliárd dollárt Indonéziába. Egyrészt nincs ennyi pénzük amerikai valutában, másrészt ha forintban esetleg van, az sem kápé. Vagyonuknak csak szerény részét tudnák mobilizálni, hogy a távoli Ázsiában befektessék. A jó ideje folyamatban lévő internetes vádaskodás újra és újra felveti a dél-szumátrai mamutberuházás ügyét és a Dobrev–Apró klán nyakaba varrja. A ,,suttogók” szerint megbecsülni is nehéz, hány milló vagy milliárd dollár a magyar államtól ellopott pénz. Tudni vélik, hogy Putyin ,,Hozd haza a külföldre menekített fekete vagyonod, fizesd be utólag adóként egy részét és mi megbocsátunk” szisztémáját leutánozva hasonló törvényt akartak hozni, hogy 10 százalékot az APEH-nak adva a többit itthon kifehéríthessék. Rebesgették azt is, hogy óriási titkos betétek vannak Svájcban, egyeseknek lehetne tehát mit hazahozni. Miután ez a lehetőség kútba esett, ezért pörgethették át a milliárdokat Indonéziá-ba. Hatalmas pénzekről lehetett szó, ha a Gyurcsány házaspárt az indonéz elnök és felesége is fogadta a palotájában. Sőt, még óriás bilboardhoz (reklámtáblához) hasonló festmény (hm, vagy grafika) is készült a magyar és az indonéz vezetői párosról.
Ugye,, ismerik a jereváni rádiós viccet: ,,Moszkvában zsigulikat osztogatnak!? A CCCP (pf...pf...pf...) hálás önnek, hogy ilyen jó a véleménye a kommunizmusról, de némileg helyesbítenünk kell: nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Zsigulikat, hanem Moszkvicsokat, s nem osztogatnak, hanem fosztogatnak!” Mielőtt a Dobrev–Apró klán ázsiai ügyéből is ilyen viccet csinálnánk, szögezzük le: az, hogy Fletó és Klára asszony Indonéziában járt, tény, mint ahogy az is, hogy nem véletlenül írt róluk az ottani sajtó, s annak is oka volt, hogy legmagasabb szinten maga Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök fogadta őket. Ez az ok pedig az volt, hogy böszméző Fletó felajánlotta, hogy bekapcsolódik az ottani fejleztési programokba.
Nem tudni, hogy az elmúlt öt évben valaki feljelentette-e a Dobrev-klánt vagy Gyurcsány Ferencet, de az biztos, hogy nem kísérte olyan csinnadratta, mint a sukorói telekcserés kiemelt állami beruházást. A Fidesz-KDNP győzelméig nem is lehetett hivatalosan eljárni. Sebaj. Papcsák, majd Budai Gyula serényen dolgozott és dolgozik, de még csak a Sanghaji Világkiállításig jutott. Dél-Szumátra pár ezer kilométerrel még messzebb van. (Egyszer talán a Földet is megkerüli Budai, ha ő is nem kerül más, fontos helyre.) Tessék kivizsgálni az indonéz ügyet is! – követelhetnénk az asztalra verve, de nem tesszük, mert a szimatunk azt sejteti: nincs értelme. Vagy olyan jól álcázott, off shore-ozott buli az egész, hogy beletörne a bicskánk, vagy az egész egy melléfogás, még ki nem pukkadt lufi. Könyvújságunk címéből kifolyólag is kötelességünk lenne leleplezni ezt a hatalmas pénzkisíbolást, megjegyzem: hozzá is kezdtünk, futottunk egy jókora kört, ám, mint ahogy néhány tekintélyes magyar sajtóbeli tényfeltáró kollégánk, mi is leálltunk. A fellelhető dokumentumokból ugyanis egy zavaros befektetési projekt kerekedett ki.
A Rafinált Ázsia című internetes összefoglaló (szerzője: laspalmas) szerint a történet öt éve kezdődött. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2005 július 19-én nyolcnapos délkelet-ázsiai körútra indult Somogyi Ferenc külügy-, Kóka János gazdasági miniszter, és több üzletember társaságában. „Az út elsődleges célja a gazdasági kapcsolatok elmélyítése a három délkelet-ázsiai ország és Magyarország között.”
A Gyurcsány-házaspárt Susi-lo Bambang Yudhoyono indonéz elnök is fogadta. Itt kell megjegyeznem, hogy a jakartai repülőtéren állítólag Fletónál sokkal jobban örültek Dobrev Klárának.
MeH szerint több megállapodás is született a két állam között, az egyik szerint ,,Indonézia támogatja a magyar befektetési törekvéseket” – jelentette ki az indonéz elnök a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón. Susilo Bambang Yudhoyono konkrét példakánt megemlítette, hogy Magyarország bekapcsolódhat a Dél-Szumátra tartományban induló nagy fejlesztési programokba. Amint azt a magyar kormány képviselői elmondták: egy 100 millió dollár nagyságrendű projektről van szó, amelynek keretében Dél-Szumátrán magyar részvétellel folyhat a szénbányászat, vasút- és kikötő-korszerűsítés, valamint hőerőmű-építés.
A Világgazdaság tudósítása szerint „immár bizonyos, hogy a magyar érdekeltségű Garvox társaság épít fel Dél-Szumátrán egy 300 megawattos hőerőművet, ezenfelül számos energiaipari és infrastruktúra-projektben is részt vesz az indonéziai országrészben – írja Bisnis In-donesia. A lap szerint az erőmű 300 millió euróba kerül. A Garvox beszállna a helyi biodízelgyártásba is, az üzemanyagot pálma- és ricinusolajból állítaná elő.
Az ezekről szóló szándéknyilatkozatok a dél-szumátrai tartományi kormányzó magyarországi látogatása során születtek. Ezeket dél-szumátrai részről Syahrial Oesman kormányzó, a Garvox részéről Kern József írta alá.”
Ugye máris itt egy ellentmondás: 100 millió dollár vagy 300 millió euró? Vagy mennyi pontosan? Aztán az indonéz lapok megint mást írtak: ,,Hun-garian companies to invest $4 billion in South Sumatra.”
Akkor most 100 millió dollár vagy 300 millió euró, vagy 4 milliárd dollár?! Az indonéz sajtó, a Reuters hírügynökség (és később mások is) négymilliárd dollárra becsülték a magyar befektetés összegét.
(Ki írt alá előszerződést és hogyan reagált az ügyre Kóka János akkori gazdasági miniszter?– a teljes cikk a Leleplező 2010 / 4 olvasható, vagy megrendelhető az alábbi elérhetőségeken!)
a Leleplező - 2010/4 - számában olvashatók, vagy megrendelhető az alábbi elérhetőségeken.)
A LELEPLEZŐ KÖNYVÚJSÁGOT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL, VAGY RENDELJE MEG AZ ALÁBBI ERLÉRHETŐSÉGEN, A LEGÚJABB SZÁMTÓL AZ ELSŐ PÉLDÁNYOKIG:
SZLIMÁK HAJNALKA TEL: +36 20 221 95 77
Mail: hajnalka.szlimak@gmail.com
Ára: 1490 Ft + POSTAKÖLTSÉG
2009 számok és a régebbiek AKCIÓS ÁRON,
1050 Ft-ért + POSTAKÖLTSÉG, csak internetes rendelés esetén.